***
***
***
***
***
|
|
|
Emlékképekből, asszociációkból szőtt családtörténet – a nagyapáról (de távolabbi ősökről is) az unokáknak, a ma élő leszármazottaknak. Az elbeszélő-emlékező a pontos történelmi háttér megrajzolása mellett inkább újrateremti, újraálmodja őse életét, a gyermekkortól a galíciai fronton át a végső leépülésig, folytonos küzdelemben a bizonyosságért, egy hiteles élet megrajzolásáért. |
||
Recenzió, kritika |
||
 |
||
|
||
|
|
|
Szabó István (1931–1976) a hatvanas-hetvenes évek kiemelkedő novellistája volt a Moldova–Sánta–Galgóczi-féle írói rajban. Nehezen írt, lassan; publikált kisprózája mellett azonban szenvedélyesen levelezett, kidolgozott levél-szövegei pontos írói munkák, amelyekben szarkasztikus humor, politikai irónia és etikus személyiségének sok mély személyes vallomása fogalmazódik meg. A kötet – egy portrét adó előszó után – időrendben közli a közel félszáz, írókhoz, könyvtáros barátaihoz írott, hosszabb-rövidebb leveleit. |
||
|
||
|
||
|
|
|
Szepesi Attila ebben az esszékötetében folytatja azt a sajátságos írói hagyományt, amelyet korábbi prózaköteteiben alakított ki: a személyes beszédmódot, a tudást-felfedezést a tágabb emberi környezetről, a természetről. Botanikatörténet, kultúr- és művelődéstörténet, história, régészet, családtörténeti emlékek, régi tájak, népek, események elevenednek meg az esszékben. |
||
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
A szerző a Rákosi-korszak irodalmi-kulturális folyamatainak, történéseinek áttekintésén túl számos anekdotát, személyes emléket is felelevenít – a tőle megszokott élvezetes stílusban. László Ferenc: Sztálini műszak » |
||
|
||
|
||
|
|
|
Öt írás nyújt áttekintést Páskándi Géza munkásságának jelentős részéről, szemügyre véve és értelmezve az életmű minden szegmensét. |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
"Az ünnepet várva az advent minden estéjén meséltem egy-egy karácsonyi történetet a gyermekeimnek. A legszebb huszonötöt nyújtom át az olvasónak, a huszonnégy adventi napra és a Szentestére. Ezek a történetek hatéves kortól mindenkinek szólnak, s tán mindnyájunknak segítenek, hogy egy kicsit jobbak legyünk, és tisztultabb szívvel ünnepeljünk." – mondja a kötetről a válogató, E. Román Kata. A könyvet – melyben többek között Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Fekete István, Ottlik Géza, Andersen és Mauriac történetei olvashatók – a tizennégy éves Bácsi Boglárka huszonöt, egész oldalas rajza díszíti. |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
A szerző célja Németh László politikájának, eszmerendszerének rekonstruálása. Németh minőségeszményének és forradalom-tanának lehetséges szintézisét vizsgálja, miközben arra tesz kísérletet, hogy ezeket a rétegeket úgy válassza el finoman egymástól a jobb szemléltetés kedvéért, hogy a hagyomány és a forradalom Némethnél egymással szervesen összefonódó princípiumai ne essenek szét. Mindezzel ifjú szombathelyi irodalomtörténész a Németh László-kutatás szempontrendszerének megújítására törekszik. |
||
|
||
|
||
|
|
|
Mezei Balázs a Magyar Nemzetben és folyóiratokban rendszeresen publikáló filozófus-közíró rendszeresen foglalkozik a gondolkodás és a költészet kapcsolatával. Ezt igyekszik feldolgozni új verseskönyve is, melyben a misztikummal érintkező filozófiai belátás költői formában tükröződik. A hagyományos lírai témájú – például szerelmes darabok éppúgy az egzisztenciális megrendülés magas fokán izzanak, mint a bölcselet ihlette, a kifejezés szélső lehetőségeit megkísértő versek. A kötetzáró esszé nem pusztán prózai körüljárása a versek által bevilágított térnek. Más fénytörésben láttatja itt mindazt, amit a versek gondolati tágasságukkal és érzéki gazdagságukkal, misztikus kisugárzásukkal belülről kivetítve érzékeltettek: azt a sajátos világszemléletet, amely egyedülálló módon képes egyszerre és együtt befogni a napjainkban gyakran mesterségesen szétválasztott hármasságot: a filozófia, költészet és vallás egységét. |
||
|
|
|
|
||
|
|
Kemény Katalin |
Kemény Katalin Mondd, kedvesem… című írása tisztelgés halott hitvestárs, Hamvas Béla előtt, mely másik négy esszécsokorral együtt alkot lírai hangvételű, Hamvaséval rokon gondolatrendszert tükröző opust. |
||
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
Gál Sándor |
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
Szántó F. István |
Szántó F. István tanulmánykötete hiánypótló irodalomtörténeti munka. A mű centrumában a magyar szellemtörténet egyik elfelejtett folyóirata, a Sziget és Hamvas Béla kapcsolata áll. A Sziget 1935 és 1939 között megjelent három számát a nemzetközi hírű klasszikafilológus Kerényi Károly jegyzi, de alapítói és munkatársai között ott találjuk az ismert Hamvas Bélát, Szerb Antalt, Németh Lászlót vagy a kevésbé neves filozófiatörténész Kövendi Dénest és a szellemtörténész Prohászka Lajost. A Sziget különleges vállalkozás volt: egyszerre érvényesültek benne a Kerényi-féle vallás- és mítoszkutatás új szempontjai és a „nem-irodalmi”, görög tematikájú magyar esszé addig ismeretlen változatai, amelynek kimunkálásában Hamvas Bélának volt döntő szerepe. A Sziget amilyen rövid életű szellemi vállalkozás volt, olyan jelentős visszhangot váltott ki: tudománytörténeti frissessége, tárgyi kuriozitása, filozófiai elmélyültsége és aktuális üzenete, („legyünk görögök”) révén. Mind a kortársak, elsősorban Fejtő Ferenc és Szentkuthy Miklós, mind a Hérakleitosz-féle filozófiai hagyomány művelői haszonnal forgatták – a ma olvasója számára is különös színfoltot jelent. A jeles Hamvas-kutató Szántó F. István könyve mind az irodalomtörténet, mind az érdeklődő olvasók számára fontos esemény: a lapszerkesztő és munkatárs Hamvas eddig ismeretlen oldalát ismerhetjük meg. |
||
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
Érdemes-e felkattintani a zseblámpát, ha három bártáncosnővel szorultunk egy liftbe Szófiában? Mire vezet, ha egy cirkuszi erőművész Gadamert olvas? Kicsalható-e a kádba szorult nagynénitől az elefántcsont römikártya? – Csiki novelláit olvasva mindenre választ kapunk. |
||
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
A dialógus hagyományát az európai gondolkodástörténetben Platón teremtette meg. Az ő filozófiai művei egytől-egyig beszélgetések. Ez nem véletlen, hiszen Platón szerint a gondolkodás nem más, mint a lélek önbeszélgetése. Platón abból a parmenidészi tanból indul ki, mely szerint a megismerés nem támaszkodhat kizárólag az érzékelésre. Az elmélyült, önmagába tért gondolkodásnak kell kivívnia. A dialógus résztvevői a magukban megismert világot beleszivárogtatják a beszélgetésbe, mert olyan lények ők, akik eredendően együttlétre születtek. A logosz fényénél keresik meg világuk kapcsait. – A kötetben olvasható dialógusok Vasadi Péter és Végh Attila megértési kísérletei. Két költő-esszéista egymásra méri világát, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a két belső dialógustér összelobbanjon, és előálljon az a helyzet, amelyet az egyszerűség kedvéért úgy nevezünk: együttlét. |
||
Recenzió, kritika Interjú |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
Sárközi pár éve megjelent londoni útikalauza után most a „legpestibb” utcán, a Király utcán vezeti végig olvasóját. Házról házra járva anekdotákkal és az itt élt hírességek portréinak felrajzolásával elevenedik az utca múltja és ezzel párhuzamosan – a gyakran sivár – jelene. Sárközi a tőle megszokott színes és szellemes stílusban szól építészetről, a német, zsidó és magyar lakosság betelepedéséről, üzletekről, kereskedőkről, az egykor pezsgő művészvilágról, írókról, színészekről és a ma itt élőkről. |
||
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
Kr. u. a X. század derekán egy Sankt Gallen-i szerzetes, Pannóniai Stephanus veszélyes politikai küldetést kap: a civilizált világ határát átlépve kell elvinnie János pápa üzenetét a barbár magyarok földjére, szövetséget ajánlva a „türkök” fejedelmének Ottó császár ellen. Pannóniai Stephanus, aki gyermekként került a kolostorba és származását homály fedi, a kolostor apátjától egy madarat ábrázoló melldíszt kap az útra. A szerzetesi csuha alatt lapuló madárdísz azonban nem várt irányt ad a történéseknek: a magyarok a hozzájuk érkező küldöttben Csaba-urat, a honfoglaló törzsek hajdani szakrális fejedelmének, a megölt Kurszán-kündének elveszett fiát vélik felfedezni. Az augsburgi vereséget kiheverni nem tudó, széthulló törzsszövetség néhány tagjában új remény éled a kettős fejedelemség visszaállításra. |
||
Recenzió, kritika Szigeti Kovács Viktor: Hol volt, hol nem volt egyszer egy történet » Interjú |
||
 |
||
| (további francia recenziók A kündéről ») | ||
|
|
|
|
||
|
||
