***
***
***
***
***
 |
||
ISSN 1588-2004 Magyar Néző |
||
|
||
|
|
|
Asbóth János (1845–1911) a dualizmus kori Magyarország irodalmi és politikai közéletének hosszú időre elfeledett, csak mostanság újra felfedezett alakja. Asbóth érdeme többek között, hogy a korszerű európai testvéráramlatok adaptálásával sikerült megújítani a magyar konzervativizmust. Így integrálta a honi konzervatív gondolat a liberalizmus maradandó értékeit, s vált nyitottá a szociális, keresztény szociális törekvésekre, fogadta majd el a XX. század elején a demokrácia alapelveit, miközben teljesen azonosult a nemzeti célokkal. A magyar eszme-és politikatörténet ezen érdekfeszítő fejezetéről tudósítanak Asbóth vitairatai, javarészt kiadatlan publicisztikája és nem mellékesen képviselőházi beszédei. |
||
| Recenzió, kritika Dobás Kata: „A műveltség tág látóköre és beható mélysége” Magyar Napló 2009.január, 63. o. |
||
 |
||
|
||
|
|
|
Érthető, hogy zenéjének árnyékában Bartók írásai kevesebb figyelmet kaptak. Pedig ezek sok szempontból kulcsfontosságúak a magyar szellemi élet folyamatainak alakulásában. Tanulmányaiban, szakmai jellegű levelezésében nagyon sok zenén, népzenén túlmutató jelentőségű felismerés húzódik meg. Művelődés- és mentalitástörténeti szempontból különösen fontosak azok, amelyek a paraszti műveltségben megőrzött ősi örökség természetével, üzenetével illetve a társadalom ezekhez való viszonyával foglalkoznak. Urbán Péter: Bevezetés Bartók műhelyébe Máry Szabó Eszter: A vadvirágok szépsége » |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
Cs. Szabó László születésének 100. évfordulójára jelentettük meg az emigrációja előtti írásaiból készült válogatást. Cs. Szabó esszéi kifejezik azt a szellemi kétségbeesést és elszántságot, amellyel egy elsötétülő világban a múlhatatlan értékek fölmutatásával akart kiutat mutatni. Ebben a keretben a magyar történelem és művelődés az egységes Európa szellemiségének része. Értelmezésében kontinensük a nemzetek, a régiók, a sokféle kultúra, a színek és árnyalatok rendkívüli gazdagságú Európája, amelynek – természetesen – a magyarságra is szüksége van. Ahogyan nekünk is Európára. Ezt az üzenetet hordozzák Cs. Szabó tanulmányai. |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
Móricz munkásságának igen jelentős része publicisztika, riport, tanulmány. A kötet ezekből válogat, elénk tárva Móricz korának aktuális problémáiból leszűrt történelmi tapasztalatait, példaként állítva olyan történelmi személyiségeket – Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Kossuth, Görgey –, akikkel a szerző több tanulmányában is foglalkozik, vissza-visszatérően. |
||
| Recenzió, kritika P. Szathmáry István: Móricz Zsigmond: A magyarság rendeltetése » Szépirodalmi Figyelő 2005/4. 117-118. o. Tóth László: Nem órák kérdése a jövő. Móricz Zsigmond A magyarság rendeltetése » Új Könyvpiac, 2005. április |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
Egy sajátos, XX. századi politikusi-írói-gondolkodói mentalitást – a „politikai szecessziót” illusztráló szemelvények – több közt Bibó Istvántól, Karácsony Sándortól, Méray-Horváth Károlytól, Jászi Oszkártól, Németh Lászlótól, Illyés Gyulától, Móricz Zsigmondtól, Szabó Dezsőtől.
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
„Németh László egész életműve… eszményközpontú, eszményekkel telített világkép talajába gyökerezik. Ezért is az örökös feszültség a mindennapok történetének törpeségei (de még a történelem nagy eseményei) és az írói-gondolkodói világkép optimális – de korántsem mindig reális – kívánalmai között. Ugyaninnen magyarázható és érthető meg az a több mint négy évtizedes lelki és szellemi őrlődés, szenvedés, de a szenvedély is, amely ezt az alkotói, írói, gondolkodói pályát az első fénybe kerülés pillanatától a végső homályba tűnésig oly markánsan jellemezte. […] A húszas évek végén valóságos szellemi forradalmárként, a harmincas évek közepén kitűnő társadalmi diagnosztaként, a háború idején az esetleges mártírsors vállalásának patetizmusával, 1956-ban az „emelkedő nemzet” hitével, majd – végül – a hatvanas években az egyre jobban világossá, kézzelfoghatóvá váló kudarcélményt is bevallva: hiszen akkorra a magyar nemzet tényleges állapota már jócskán eltávolodott az ő eszményvilágában meglévő magyarságképtől.” (Monostori Imre) |
||
| Recenzió, kritika Szalai Zsolt: Németh László: A magyar élet antinómiái » Szépirodalmi figyelő, 2003/1. 85-86. [t.s]: "Magyarként lenni európainak" » Új Ember Magazin, 2003. július IV. évf. 7. szám |
||
|
|
|
|
||
|
|
Szabó Zoltán |
A kötet Szabó Zoltán esszéiből, publicisztikájából nyújt válogatást, ’30-as években keletkezett írásoktól (Szellemi honvédelem), a Szerelmes földrajzon át az emigrációban születettekig (Ezerkilencszázötvenhat). „Szabó Zoltán valóban tudott szépen, jól, sőt nagyon jól írni. A stílus eleganciája és könnyedsége mellett elemző írásait is a képzelet és az érzések igen széles spektruma, illetve skálája jellemzi. Érvényes ez kötetbe válogatott írásokra: a publicisztikára, az esszékre, a kritikáira és az útirajzokra, illetve a tájakra ébresztő lírai prózára. Gondolkodó ember volt, de sohasem elméleti, mindig az egyedi ember, hely, helyzet, feladat érintette és érdekelte. Tudott nagyon ironikus, sőt szarkasztikus lenni, leírásaiban és utalásaiban viszont közvetlen, aprólékos, érzékletes, ha úgy tetszik gyakorlatias volt. Mindig a tennivalókra figyelt, konkrét feladatokat igyekezett szolgálni írásainak nemcsak tárgyával, megírásuk módjával is. Megtartotta cserkészkorából az egyszerű, de olykor igen sokat megkövetelő fogadalmat, hogy: „Megteszem, ami tőlem telik.” (András Sándor) |
||
| Recenzió, kritika Sturm László: Szabó Zoltán: A magyarság Európában, Európa a magyarságban » Szépirodalmi Figyelő, 2003/5. 101-102. |
||
|
|
|
|
||
|
|
A nemzetiségi törvényjavaslat országgyűlési vitája, 1868 |
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
Illyés Gyula |
„Illyés Gyula életművének jelentékeny hányada minden műfajban azokat a történelmi és jelenbeli gondokat, alapvető létkérdéseinket feszegeti, amelyek magyar mivoltunkból következnek… A nemzeti gonddal szembenéző írói magatartás… ars poeticája az egész illyési életműre változatlan érvénnyel kiterjeszthető, amit ez a könyv – a költő születésének századik évfordulója tiszteletére készült válogatás öt évtized idesorolható termésének a legfontosabb írásaiból –, Az író hűsége csak megerősíthet minden olvasója szemében. Az itt sorakozó írások ugyanis az új évezredben is égetően időszerűek…: a nemzeti sors régtől örökölt kérdései ma sem puszta fantomfájások.” (Domokos Mátyás) |
||
|
|
|
|
||
|
|
Mikszáth Kálmán |
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
