***
***
***
***
***
 |
||
ISSN 1419-8428 Phoenix Könyvek E sorozat Nyugaton élő kortárs magyar szerzők munkáit adja közre, segítve életművük hazatérését. |
||
|
||
|
|
|
Albert Pál (Sipos Gyula) az 1956 utáni magyar kritikairodalom meghatározó egyénisége – az ún. nyugati magyar irodalom legjobb szellemei, esszéírói és kritikusai közé tartozik. E kötete folytatása korábbi, magyar művészeti jelenségekkel foglakozó gyűjteményének (Alkalmak, 1997). A mostani válogatás a francia irodalom (Robbe-Grillet, Le Clézio, Dominique Fernandez, Roland Barthes, G. Perec), a francia színház (Genet, P. Weiss, Barrault, Avignoni fesztivál), a francia képzőművészet (Dalí) és a magyar színház ((Josef Nadj színháza, a kaposváriak) tárgykörében született írásokból merít. Albert Pál lebilincselő nyelvi gazdagsága, invenciózus lendülete, éleselméjűsége, kritikai attitűdjének érvényessége eseménnyé avatja az Alkalmak 2.megjelenését. |
||
 |
||
|
||
|
|
|
Sárközi pár éve megjelent londoni útikalauza után most a „legpestibb” utcán, a Király utcán vezeti végig olvasóját. Házról házra járva anekdotákkal és az itt élt hírességek portréinak felrajzolásával elevenedik az utca múltja és ezzel párhuzamosan – a gyakran sivár – jelene. Sárközi a tőle megszokott színes és szellemes stílusban szól építészetről, a német, zsidó és magyar lakosság betelepedéséről, üzletekről, kereskedőkről, az egykor pezsgő művészvilágról, írókról, színészekről és a ma itt élőkről. |
||
| Recenzió, kritika Gervai András: Egy utca, amelyiknek lelke van » Új Könyvpiac, 2007. január-február Susán Eszter: Szövegelés a Király utcán » Pilpul, 2007. 06.12. Pelle János: Király utca: a nem létező zsidónegyed főutcája » hvg.hu - 2006. november 10. |
||
|
||
|
||
|
|
|
Szőnyi István festőművész lányának új kötete a Rómában Triznya-kocsma néven működő irodalmi szalon történetét meséli tovább és egészíti ki újabb fontos fejezetekkel. A kötet első része korabeli naplójegyzetek segítségével megírt páratlan dokumentum férjével, a kiváló akvarellista Triznya Mátyással történt emigrálásukról. A második rész az 1999-ben megjelent nagysikerű A Triznya-kocsma. Magyar sziget Rómában című memoár folytatása. |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
A Londonban élő emigráns irodalomtörténész mindennapjait követhetjük nyomon a hetvenes években: a bejegyzések hiteles képet nyújtanak az emigráció életéről és vezéregyéniségeiről – mint pl. Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Határ Győző –, egyúttal találóan festik le a hazai kulturális-politikai élet és a nyugati magyarság érzékeny viszonyát is. |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
A regényfolyam új, verset és prózát ötvöző darabjából Krisztina sorsát, az elmúlt fél évszázad történéseivel szemben tanúsított helytállását ismerhetjük meg. A hősnő teljes emberként próbálja vállalni személyiségének sokszor nehezen összeegyeztethető „arcait”, mint honleány, lutheránus, kutató biológus és nem utolsó sorban leszbikus. |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
Baránszky László (1930-1999) Összegyűjtött versei haza fogja hozni az olvasók szélesebb körei számára is ezt a meghatározóan saját hangú és egyedi világlátású költőt, aki 1956-os emigrálása után életének tetemes részét az Egyesült Államokban élte le. Adósságtörlesztés ez a könyv, fontosabb azonban, hogy a 20. század második felének egyik igazán jelentős és a legújabb költészet számára is eleven életmű birtokbavételét teszi majd lehetővé. Az egyetemes magyar irodalomban Baránszky költészete egészen egyedi módon épült egyszerre magyarrá és egyetemessé. |
||
|
|
|
|
||
|
|
|
Önéletírásának harmadik, befejező kötetében Nagy Pál a nyolcvanas, kilencvenes évek és a századforduló eseményeiről számol be: elsősorban a Magyar Műhely történetével foglalkozik, a maradék párizsi évekről, a folyóirat hazatelepítéséről ír, valamint a Műhely és körének irodalmi és közéleti tevékenységéről, nemzetközi találkozókról, párizsi és magyarországi irodalmi estekről és különféle megmozdulásokról, avantgárd kiállításokról és eseményekről. Van mondanivalója a rendszerváltozásról is, főként a nyugati írók, irodalmárok haza(vissza)érkezésének és itthoni befogadásának problematikájáról |
||
|
|
|
|
||
|
|
Papp Tibor |
A párizsi Magyar Műhely-alapító költő, műfordító, tipográfus új regényének hőse Olivér, az ’56-os belgiumi emigráns fiatalember, akinek liège-i egyetemi éveit és nő-kapcsolatait követhetjük nyomon. A barátságok, szerelmek mindig az elhagyott otthon, a kamaszévek eseményeit hozzák felszínre, a magyarországi ötvenes évek komor hangulatát idézik, amikor legalább olyan fontos volt az emberek számára az őszinte baráti-szerelmi kapcsolat, mint az idegenbe szakadt fiatalembernek az új környezetben kialakuló érzelmi viszonyok. |
||
|
|
|
|
||
|
|
Sárközi Mátyás |
A Londonban élő író-újságírónak, a SZER egykori s a BBC jelenlegi tudósítójának regényes önéletrajza édesanyjának, Sárközi Mártának az emigrációba szakadt fiához kilenc esztendőn át írt leveleire épül. Sárközi ezek köré szövi önéletrajzi vallomását. Így egyszerre nyerhetünk bepillantást az 1956 utáni ország értelmiségi elitjének mindennapjaiba és a Nyugaton új életet kereső fiatal emigránsok sorsába. |
||
| Recenzió, kritika Benda Mihály: Sárközi Mátyás: Levelek Zugligetből » Szépirodalmi Figyelő 2003/4. 94-95. o. Jászberényi-Kamrás Orsolya: Sárközi Mátyás: Levelek Zugligetből Új Könyvpiac, 2004. február Cs.A.: A mama emlékkönyve. Sárközi Mátyás: Levelek Zugligetből » Könyvhét, 2003/13. 18. Gömöri György: Zugligetből Londonba Bécsi Napló, 2003. júl-aug. Szemelvények Sárközi Mátyás: Két hangra. Levelek Zugligetből » Kortárs folyóirat, 2002/11. Sárközi Mátyás: Levelek Zugligetből » Könyvhét, 2003/8. 31. |
||
|
 |
|
|
||
|
|
Czigány Magda |
A londoni művészettörténész nő művészet- és kultúrtörténeti tanulmányainak e színes, gazdag gyűjteményében többek között a 20. századi magyar avantgárdról, londoni magyar kiállításokról, női képzőművészekről és a Temze folyó történetéről olvashatunk. |
||
|
|
|
|
||
|
|
Nagy Pál |
A Párizsban élő író önéletírásának második kötetében 1956-os emigrációjától számol be életéről. Párizsi egyetemi évei, a neves Magyar Műhely megalapításának története és működésének leírása a krónika főbb vonulatai. Magánéletének eseményei mellett az olvasó képet kap az ’56-os magyar emigráció első évtizedeiről, a Nyugaton élő írók hétköznapjairól, a kinti irodalmi életről is. A kötetet számos fotó és dokumentummásolat egészíti ki. |
||
|
|
|
|
||
|
|
Czigány Lóránt |
A Londonban élő író 1998 és 2001 között született nyelvművelő írásait, irodalomkritikai, irodalomtörténeti tanulmányait, valamint az irodalmi és a tudományos közélet visszáságaival és furcsa jelenségeivel foglalkozó cikkeit és a vele készült interjúkat gyűjtötte kötetbe. Igen érdekes és olvasmányos cikkei közül – melyeket a Magyar Nemzetben, a Kortársban és más itthoni folyóiratokban közölt – nem egy vitát váltott ki. A kötet ezeknek az írásoknak nyújtja gazdag szemléjét. A szerző kivételes műveltsége, elegáns vitastílusa és kiváló humora révén a gyűjtemény minden darabja elgondolkodtató, egyben szórakoztató olvasmány. |
||
|
|
|
|
||
|
|
Vitéz György |
A Kanadában élő, az Arkánum-csoporthoz tartozó, jeles magyar költő pszichológusként, művészként a lélek rezzenéseinek elmélyült ismerője, mesteri megjelenítője – miként a kötet versei is bizonyítják. Az 1999. évi Kassák Lajos-díjat Vitéz György – mint a magyar irodalom és költészet egyik legrendhagyóbb költője – kapta meg. |
||
|
|
|
|
||
|
|
Nagy Pál |
A Párizsban élő költő, a nyugati és hazai avantgárd vezéregyénisége, a párizsi Magyar Műhely megalapítója önéletírásának első kötete a gyermekkortól az 1956-os emigrációig tartó időszakot öleli fel, meditatív és drámai elemekkel tarkítva, a család régmúltjának történetéből kiindulva, ifjúkorán át ’56 drámai pillanataiig és a kivándorlásig. A könyvet közel hatvan dokumentummásolat illusztrálja. |
||
|
|
|
|
||
|
|
Ferdinandy György |
Az itthon méltán népszerű nyugati író hatvanötödik. születésnapjára legjobb kisregényeit gyűjtötte kötetbe. A kisregények életének legfontosabb helyszíneit idézik – egy budai kerülettől (gyermek és ifjúkora világától) a franciaországi emigráción át Puerto Rico szigetéig. A megpróbáltatásokban, fájdalmas és örömteli mozzanatokban gazdag történések leírása érdekfeszítő és szórakoztató – mindenki számára lebilincselő olvasmány. |
||
|
|
|
|
||
|
|
Határ Győző |
Az angliai magyar írófejedelem filozófiai esszéi, vallomásai tömören, plasztikusan, egyszersmind személyes formában beszélik el a napról-napra épülő életélményt: az emberi lét parány voltát a „világmindenségben”, s azt az utat, amelyet e felismerésért a szerző bejárt. |
||
|
|
|
|
||
|
Szerző: A Cím: A Alcím: ISBN: Megjelenés éve: Terjedelem: Műszaki adatok: Ár: Kedvezményes ár: |
Gömöri György |
Az Angliában élő költő versgyűjteményének első részében szerepversei olvashatók: ezekben a magyar történelem és irodalom számos alakját megszólaltatja. Többek között a történetíró Szamosközy Istvánt, Kemény Jánost, Rákóczi fejedelmet, Mikes Kelement, Berzsenyit, Petőfit, Babitsot, Radnótit és Márait. Ezeket a verseket egészítik ki az ezredforduló táján keletkezett költeményei. |
||
|
|
|
|
||
|
|
Szőnyi Zsuzsa–Márai Sándor |
Márai Sándor 1960-tól 1988-ig több mint száz levelet váltott a Rómában élő Szőnyi Zsuzsával. Ezeket a leveleket, valamint az író Olaszországban keletkezett esszéit s egyben 1949-ben vele készült interjút tartalmaz a gyűjtemény, mely eddig ismeretlen mozzanatokat világít meg Márai emigrációs éveiről. |
||
| Recenzió, kritika Nagy Gabriella: Ex Libris » Élet és Irodalom, 46. évfolyam, 08. szám |
||
|
|
|
|
||
|
|
Szőnyi Zsuzsa |
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
Ferdinandy György |
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
|
|
András Sándor |
Recenzió, kritika |
||
|
|
|
|
||
 |
Szerző: A Cím: A Alcím: Közreműködő: ISBN: Megjelenés éve: Terjedelem: Műszaki adatok: Ár: Kedvezményes ár: |
Cs. Szabó László–Szőnyi Zsuzsa |
| Recenzió, kritika Gróh Gáspár: A London – Róma tengely » Magyar Szemle, 2000. április |
||
|
||
|
||
